Földünk 75 százalékát víz borítja, melynek mindössze 1 százalékát teszi ki a rendelkezésünkre álló édesvíz. Csapvíz, forrásvíz, ásványvíz, gyógyvíz és termálvíz: miben különböznek, és melyiket válasszuk?
Ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz
Magyarországon hozzávetőlegesen 184 fajta ásványvíz és 164 fajta gyógyvíz található. Az előbbi spontán feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, melynek literében 1 000 mg oldott ásványi anyag található, vagy néhány fontos elemnek – mint a jód, fluor – az átlagértéknél nagyobb a koncentrációja. Termálvíznek nevezzük azt az ásványvizet, amelynek hőmérséklete spontán feltörés esetén 20oC, mesterséges fúrásnál eléri a 30oC-ot. A gyógyvíz több betegségcsoporton végzett vizsgálat eredménye által igazolt gyógyhatású víz.
A jó ásványvíz
Manapság az ásványi anyagok közül a nátriumnak nagy jelentősége van, hiszen a lakosság túlzott mértékben fogyaszt sót, amin a vérnyomás emelkedését okozza. Ez hosszútávon életveszélyes szövődményekhez vezethet. Szinte kivétel nélkül minden ásványvízben található nátrium és klór, ezért olyan fogyasszunk, aminek alacsony – 20 mg/ liter alatti – a nátriumtartalma.
Nagyon fontos, hogy a víz ne tartalmazzon nitritet, nitrátot, hiszen ezek mérgező vegyületek, melyek, ha a keringésbe kerülnek, képesek az oxigén elől elvenni a hemoglobint, így az oxigénmolekulák nem tudnak eljutni rendeltetési helyükre, csökken a szervek, szövetek oxigénellátása.
A hazai ásványvizek jelentős része bőségesen tartalmaz kalciumot, magnéziumot, szulfát vegyületeket, foszfort, hidrogén-karbonátot, mely ásványok élettani hatásai nagyon kedvezőek.
Vízből vagyunk?
Az újszülöttek testének 80 százaléka víz, a felnőtteké már csak 60, mely az életkor növekedésével tovább csökken. Egy nap alatt a vizelettel egy felnőtt a vesén keresztül 1-1.5 liter, a széklettel 0.2, a bőrön keresztül 0.5, a tüdőn keresztüli párologtatás során 0.3-0.5 liter vizet veszít, ami összesen 2-2.6 liter. Ez az oka, hogy a napi javasolt folyadékbevitel 2-2.5 liter.
A testfolyadék több mint 10 százalékának elvesztése, már halálos lehet. A szomjúság általában 0.5% víztartalom csökkenésnél következik be. Az életkor előrehaladtával nemcsak az ízérzékelés, hanem a szomjúságérzet is romlik. Az idős ember jóval később érez szomjúságot, amely veszélyes állapotba sodorhatja, különösen akkor, ha vízhajtó gyógyszert szed vagy alkoholt fogyaszt.
Milyen tünetekkel jár a folyadékveszteség?
Először gyengeség, arcpirulás, sötét színű, kevés vizeletürítés, szívdobogásérzés, látás-hallászavar, nehézlégzés jelentkezik. Mivel az elégtelen folyadékbevitel a keringés összeomlásához vezet, súlyos állapotban a tünetek is megváltoznak: a kipirult bőr sápadttá-szürkévé, hűvössé változik. Ilyenkor már a beteg élete múlik a gyors, szakszerű ellátáson.
Folyadékpótlás
Az egészséges személy folyadékszükségeltének felét-egyharmadát a szilárd táplálékok, felét-kétharmadát a folyadékok képezik. Hazánkban a csapvíz is jó minőségű, természetes forrásból származó, tisztított vizet tartalmaz, amely kiválóan alkalmas a szomjoltásra.
A napi folyadékbevitelnek igazodnia kell a szükségleteinkhez. Nem mindegy, hogy hány évesek vagyunk, mekkora stressznek vagyunk kitéve, milyen ételeket fogyasztunk, milyen hőmérsékleten tartózkodunk, végzünk-e fizikai aktivitást.
Mit igyunk, ha sportolunk?
Holland kutatók kerékpározók folyadékpótlását vizsgálták. Megkérték a sportolókat, hogy addig tekerjenek, amíg el nem veszítik testtömegük 3 százalékát, azaz jelentős folyadékveszteséget idéztek elő. Majd egy asztalhoz kísérték őket, melyen három, különböző színű kulacs volt: a pirosban ásványvíz, a kékben izotóniás ital, míg a zöldben üdítőital volt. Mindenki választott egy kulacsot, amiből annyit ivott, amennyit megkívánt. Ezek után lemérték az első ürített vizelet mennyiségét és a testtömeget.
Az eredmények szerint azok a sportolók, akik az üdítőitalt választották, jóval többet ittak, mint a másik két csoport, viszont nagyobb volt az ürített vizelet mennyisége is. A vizet választók esetében, az elfogyasztott mennyiség és az ürített vizelet mennyisége is jóval kevesebb volt, mint a másik két folyadék esetén. Az izotóniás italt fogyasztók annyit ittak, amennyit szervezetük igényelt és az ürített vizelet is mértékletesnek bizonyult.
Mindezekből a kutatók arra következtettek, hogy a vizet fogyasztók nem tudtak annyit felhasználni, mint amennyit elveszítettek, emellett mivel a víznek semmilyen íze nincs, a sportolók egy pohár elfogyasztása után nem éreztek szomjúságot. Az üdítőt fogyasztók a magas cukortartalomnak köszönhetően lényegesen többet ittak, mint amennyit a szervezetük igényelt. Az izotóniás ital esetében találták leghatékonyabbnak a folyadékpótlást.
Ha sportolói szemmel vizsgáljuk az ásványvízfogyasztást, megállapíthatjuk, hogy nem a legjobb választás ezzel pótolni az elvesztett folyadékot, viszont kiválóan alkalmas sportolástól függetlenül, étkezések között alkalmazni. Az izotóniás italok pedig korlátozódjanak az edzés előtti- közbeni és utáni folyadékpótlásra.
Ásvány- és gyógyvizek főbb típusai
- Nátriumkloridos vizek: jó hatást fejtenek ki a gyomor-bélnyálkahártya gyulladásos folyamataira, gyomornedv elválasztásra. Gyomorsavhiányban fogyasztásuk ajánlott.
- Kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizek: kiválóan alkalmasak a sav-bázis egyensúly megteremtésére, mivel a szervezetet lúgosítják. A gyomorsav túltengés kezelésében, gyomor-bélrendszeri gyulladások kezelésében hatékonyan alkalmazhatók. A szabad szénsavtartalmú vizeket értágító hatásuk miatt a keringési betegségek kiegészítő terápiájára alkalmazható.
- Szulfátos vizek: emésztőrendszeri betegségek, nőgyógyászati panaszok kezelésére ajánlott. Emellett felgyorsítják a máj- és epeműködést.
- Jódtartalmú vizek: bizonyos pajzsmirigybetegségekben és az érelmeszesedés kezelésében is hatékonyan alkalmazhatók.
- Kénes vizek: lassan apró kortyonként szabad fogyasztani, étkezés előtt egy órával, vagy étkezés után két órával. Hatásukra a gyomor emésztése javul. Enyhe hashajtó hatásuk van, valamint segítik a máj méregtelenítő folyamatait.
Írta: Dr. Boros Szilvia
