Bár a görögök már tavaly megünnepelték, valójában idén 2500 éves a maratoni futás. Ennek az oka az az anomália, hogy időszámításunk nem
nullától, hanem egytől datálódik. Akárhogy is számítjuk, a legenda örök, és magával ragadó. Az i. e. 490-ben zajlott maratoni ütközet győztes hírével egy katona futott Athénig, ahol közölve a jó hírt – Nenikékamen: Mi győztünk – majd összeesett és meghalt. A mai 42 195 méteres maraton nem pontosan azonos azzal a távolsággal, amelyet a hírnök a legenda szerint lefutott, és még az első újkori olimpián, 1896-ban sem ez a táv szerepelt zárószámként az atlétikai programok között. Viszont itt értük el az eddigi legjobb olimpiai maraton helyezésünket, a magyar maratonfutó Kellner Gyula 3 óra 9 perc 35 másodperccel harmadik lett. Az első újkori olimpia maratoni számát egyébként a görög Spiridon Lois nyerte (2:58:50).
A ma szabványosított távot az 1908-as londoni olimpia „szülte”. a hagyománytisztelő britek kimérték, hogy a csata Marathón melletti színhelye, a futó valószínű útvonala és az athéni agóra – piactér – távolsága 42 km. Ezt kimérték London utcáin, ám arra nem gondoltak, hogy nem a stadion bejárata a cél, hanem a királyi díszpáholy 195 méterrel beljebb. A végleges maratoni távot 1921-ben rögzítette a nemzetközi atlétikai szövetség: azóta 42 195 méter, vagy 26,2 mérföld a szabványos maratoni táv.
Az olimpiai után a legnagyobb múltra visszatekintő klasszikus távú verseny a Boston Marathon, amit először 1897-ben rendeztek meg. Európa első városi maratonja a kassai volt: 1924 óta létezik. Ma a világ mintegy 60 országában és a legextrémebb helyszíneken is rendeznek maratont Mongóliától Chiléig, Tanzániától Izlandig, a Szaharától a Himalájáig és New Yorktól Szibériáig. A világ legnagyobb martoni ötöse, a Big Five: a berlini, a bostoni, a chicagói, a londoni és a New York-i, ahol esetenként negyven-ezren is futják a klasszikus távot, és ahol sok esetben létszámlimit él.
Az olimpiákon a férfiak maratonja a hagyományos zárószám, és szabály, hogy az utolsó futót is meg kell várni, csak azután kezdődhet a záró ceremónia. A szám első etióp olimpiai bajnoka, Abebe Bikila 1960-ban mezítláb futotta le a távot, és ő volt az első aki ismételni tudott, 1964-ben, Tokióban is nyert. Az NDK-ás színekben futó Waldemar Cierpinski volt eddig a második duplázó (1976 – Montreal; 1980 – Moszkva). A maratoni futás világrekordját az etióp Haile Gebrselassie tartja 2 óra 3 perc 59 másodperccel. A magyar csúcstartó, Szűcs Csaba2 óra 12 perc10 másodperc alatt futotta le a maratont, 1993-ban, Párizsban.
A maratonokon sokáig nem indulhattak nők, a jég a Boston Maratonon 1967-ben tört meg, amikor Katherine Switzer benevezett – lapjára K. W. Switzer nevet írt rá, ezért nem vették észre a rendezők, és bár verseny közben megpróbálták eltávolítani a mezőnyből, lefutotta a távot.
Katherine esetéhez hasonló játszódott le a Csepel Maratonon Monspart Saroltával, aki első magyar nőként futotta le a 42 kilométert. Ő volt egyébként az első nő Európában, aki 3 órán belül ért célba, és az első nemhivatalos női maraton világbajnokságon Atlantában második lett. Az olimpián csak 1988 óta hivatalos a női maraton, az első olimpiai bajnok az amerikai Joan Benoit lett.
Az első Budapest Maratonra 1984-ben került sor, 2010. szeptember 26-án pedig a Budapest Maraton negyedszázados jubileumát ünnepelhettük.
