A Budapest Maraton 1984. április 14-én invitált először rajthoz amatőröket a 42 kilométeres táv teljesítéséhez. Nézzük e negyedszázad történetének főbb állomásait. (Bővebben mindegyik maratonról >>>ide kattintva lehet olvasni.)

A Hőskor

1. IBUSZ Maraton
1984. április 14.
A klasszikus távra már az első évben 18 országból érkeztek futók, összesen 625 férfi és 25 női célba érkezőt jegyzett fel a korabeli krónika.

2. IBUSZ Maraton
1985. május 11.
A létszám még valamivel nyolcszáz alatt maradt a maratonon, a 739 célba érkezőből 24 volt hölgyversenyző.

3. IBUSZ Maraton
1986. április 20.
A versenyt – elsőként a Kelet-Európai maratonok közül – tagjai közé fogadta az AIMS! Egy híján ezer maratonista nevezett, és 889 beérkezőt regisztráltak.

4. IBUSZ Maraton
1987. április 26.
Addigi rekordnevezést regisztráltak: a klasszikus távra több, mint ezren jelentkeztek, 1170 férfi és 64 nő ért célba. A szokásos műsorfüzeten, pólón és eredménylistán kívül először kapott érmet minden célba érkező.

5. IBUSZ Maraton
1988. április 24.
Az eddigi 5 év alatt összesen 16 546 indulója volt az IBUSZ Maratonnak, a kapcsolódó rövidebb távokkal együtt. Az előző évihez képest kicsivel kevesebb, 1097 beérkezőt regisztráltak.

6. IBUSZ Budapest Maraton
1989. április 23.
Először rendezte a maratont az év elején alakult Budapest Sportiroda. 1165 futó választotta a maratoni távot.

7. IBUSZ Budapest Maraton
1990. május 13.
Az eredményfüzet mellé nem érmet kaptak a maraton célba érkezői, hanem névre szóló jelvényt. Éppen 1000 beérkezőt regisztráltak a maratonon.

8. IBUSZ Budapest Maraton
1991. május 12.
A maraton 1090 nevezőjéből 57-en képviselték a szebbik nemet. 22 országból 289 külföldi választotta a Budapesti versenyt.

9. IBUSZ Budapest Maraton
1992. május 10.
Szakadó eső kísérte a futókat szinte végig a 42 195 méter alatt. A rossz idő ellenére nevezési csúcs született a maratonon 1520-an jelentkeztek, és 1300-an célba is értek.

10. Mars Budapest Maraton
1993. május 9.
Névadó főtámogatót váltott a maraton, ezen kívül a rajthely átkerült a Kós Károly sétányra. A maratonon 1074-en neveztek. 29 országból érkeztek vendégek, díszvendégként pedig a New York City Maraton főszervezőjét, Fred Lebow-t hívták meg a szervezők, aki a félmaratonti távot futotta le.

Újkor
Itt most két évszámnak kellene következnie, ám 1994-ben, és 1995-ben szünetelt a Budapest Maraton. A leglényegesebb változás, hogy őszre került a klasszikus távú rendezvény.

11. KAISER’S-PLUSBudapest Maraton
1996. október 6.
A Margitszigeti Atlétikai Centrum fogadta be a futófesztivált, melynek először volt a szlogenje az ,,Egy igazi kihívás”. Összesen 800-an futották le a klasszikus távot.

12. KAISER’S-PLUSBudapest Maraton
1997. szeptember 28.
A kinőtt Margitsziget helyetti új bázis a Hajógyári sziget lett. Összesen 1180-an választották a klasszikus távot, köztük kétszáz külföldi futó. Ebben az évben először kaptak a verseny után a futók saját befutófotójukkal díszített oklevelet.

13. KAISER’S-PLUS Budapest Maraton
1998. október 4.
A Városligetre költözött a maraton, hiszen kiemelt fővárosi rendezvénynek számít. Először kúszik másfélezer fölé a klasszikus távon indulók száma: 1544 futó indult 30 országból, ebből 231 volt külföldi!

14. KAISER’S-PLUS Budapest Nemzetközi Maraton
1999. október 3.
Az ezredforduló utolsó versenye minden addigi rekordot megdöntött, és méltán érdemelte ki a nemzetközi jelzőt. A 2028 indulóból minden negyedik külföldi maratonista volt, méghozzá 33 országból.

15. KAISER’S-PLUSBudapest Nemzetközi Maraton
2000. október 1.
Újabb évforduló! Minden addigi részvételi rekordot megdőlt! A 42 kilométeres távra 33 országból 2900 futó adta le a nevezését. A külföldiek száma meghaladta a 800 főt!

16. KAISER’S-PLUSBudapest Nemzetközi Maraton
2001. szeptember 30.
A Rendőr Világbajnokságra érkező futókkal együtt 2800-an vállalták a maraton teljesítését. 1796 férfi és 293 nő teljesítette sikeresen a távot, köztük 668 külföldi futóval

17.  KAISER’S-PLUSBudapest Nemzetközi Maraton
2002. szeptember 29.
A 700 külföldi maratonistával együtt  összesen 1786 férfi és 311 nő lépte át a célvonalat.

18. KAISER’S-PLUS Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál
2003. szeptember 28.
1864 férfi és 370 hölgyfutót regisztráltak, akik között 814 külföldi vendég örülhetett budapesti maratonjának!

19.  PLUS Budapest Nemzetközi Maraton
2004. október 3.
A klasszikus táv közel 2700 fős egyéni mezőnyének minden harmadik futója külföldről érkezett!

20.  Plus Budapest Nemzetközi Maraton
2005. október 2.
A jubileumi maratonon minden idők legnagyobb hazai – 3000 főt meghaladó – maratoni mezőnye sorakozott fel, hogy egyéniben teljesítse a klasszikus távot. Ezerháromszázan a világ öt földrészének 43 nemzetéből érkeztek a magyar fővárosba.

21. Plus Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál
2006. október 15.
A létszámcsúcsdöntés ezúttal elmaradt, ám még így is összesen 33 ország futói tisztelték meg a Plus Budapest.

22.  Plus Budapest Nemzetközi Maraton® és Futófesztivál
2007. szeptember 30.
A maratoni versenyszámon több mint háromezer futó indult neki. 45 országból másfélezer vendégfutó érkezett.

23.  Plus Budapest Nemzetközi Maraton®
2008. október 8.
Ötven országból több mint kétezer induló érkezett, hogy a magyar fővárosban is sportoljon. Összesen 2598 futó ért célba a klasszikus távon, köztük 475-en képviselték a szebbik nemet.

24.  SPAR Budapest Nemzetközi Maraton®
2009. október 4.
A hazai indulókon kívül 58 országból kétezer külföldi futó látogatott Budapestre a SPAR Maraton kedvéért.

25. Spar Budapest Nemzetközi Maraton®
2010.   szeptember 26.
A jubileumi rendezvényen az egész napos áztató eső ellenére is több mint négyezren rajtoltak a klasszikus távon, köztük 52 ország több mint ezer vendégfutója. Sikeresen célba ért Tabajdi József is: ő az egyetlen futó, aki eddig mind a 25 Budapest Maratont teljesítette!

26. Spar Budapest Nemzetközi Maraton®
2011. október 2.
A 26. SPAR Budapest Nemzetközi Maraton® és Futófesztivál napja valóban a futás ünnepe volt: olyan nap, amelyen “mind egyenlő, aki csak elindul, s mind győztes, aki célba ér”. Nem mellékesen pedig létszámrekord született, mivel 16.350-en neveztek az eseményre. Ezen a napon tényleg a fővárosban futott az ország, rajta kívül pedig 53 másik ország több mint 2000 futója.

A maratont a férfiaknál a kenyai Elisha Kiprotich nyerte 2:25:57-es idővel. De nem kellett szomorkodnia a második helyezett Józsa Gábornak sem, mert ő lett a maratoni országos bajnokság győztese. A nőknél hetedik Budapest Maraton-győzelmét aratta Földingné Nagy Judit. Mintegy hétperces előnnyel nyert a második helyezett előtt, 2:54:45-ös idővel ért célba.

27. Spar Budapest Nemzetközi Maraton®
2012. október 7.

Eljött végre a nagy nap. Mennyit és mennyit készültek rá a futók, minden egyes méterét előre megtervezve, kilométerek tízezreit összegyűjtve a lábakban, az izmokban és fejben is. A 27. SPAR Budapest Maraton® és Futófesztivál valóban a futás csodálatos ünnepe volt. Magyarország legnagyobb szabadidősport rendezvényén 19200 induló futott! Abszolút csúcs, eddig 17700 résztvevő volt a legtöbb, szintén egy futóeseményen.

A férfiaknál nevezett a tavalyi országos bajnokság első három helyezettje. Közülük a legjobban Józsa Gábor a Magyar Athlétikai Club szerepelt, ugyanis sikerült megvédenie bajnoki címét. A női győztes Merényi Tímea, akinek a győzelme leginkább önmaga számára volt meglepetés.

28. Spar Budapest Nemzetközi Maraton®
2013. október 13.

Ahogy azt a Futás Napját szervező Budapest Sportiroda vezetői az előzetes nevezések alapján várták, valóban több rekord is megdőlt a 28. SPAR Budapest Maraton® Fesztiválon. Bebizonyosodott, hogy a Forma-1 után ez a futóverseny legnagyobb részvétel mellett zajló hazai sportesemény. Soha még ennyien nem neveztek magyarországi szabadidősport-rendezvényre: idén 21930 futót regisztráltak. Köztük 4900 maratonista választotta magának a mai budapesti programot – ez szintén csúcs! A harmadik rekord pedig a 68 országból érkezett közel 3000 külföldi futó.

Magát a versenyt a futás közben végig vezetve Józsa Gábor nyerte – és ezzel megvédte tavaly szerzett címét, és összesen harmadszor gyűjtötte be az országos bajnoki elsőséget. A nőknél hosszú időn keresztül a tavalyi olimpián szerepelt Erdélyi Zsófia haladt az élen, de 5 kilométerrel a vége előtt beérte a mogyoródi Juhász-Staicu Simona, aki ettől kezdve meg is őrizte a vezetést, és 2004 és 2010 után újra magyar bajnok lett.

A mezőnyben ott volt a Suhanj! Alapítvány sok sportolója, a Bátor Tábor jótékonysági futóközössége, vagyis az Élménykülönítmény. Egy csodálatos ötlet volt az Unicef gyerekváltója, amiben kilométerenként más és más nemzetiségű gyerek váltotta egymást, a Lánchídon pedig kézen fogva futott át egy izraeli és egy palesztin fiúcska. A Láss! Egyesület, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Paratriatlon válogatott közös csapata is részt vett a futáson, ezen kívül pedig a Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) is képviseltette magát: a fogyatékkal élő diákok és kísérőik a 600 méteres futáson indultak el.

Tucatnyi színházi váltó szerveződött színházi és sorozatszínészekből, színházi muzsikusokból, díszletesekből, sőt ebben az esetben a statiszták sem elégedtek meg a statisztaszereppel. Mind-mind ott voltak a Flora Maratonstaféta 4 fős csapatai között. Több teátrum nem is egy csapattal indult. A Barátok közt szereplői, a Vígszínház sztárjai, az Operaház énekesei, a Nemzeti Táncszínház és a Honvéd Táncegyüttes táncosai, a Magyar, a Thália, a Kolibri Színház, a Kaposvári Csiki Gergely Színház, a Játékszín, az Új Színház művészei, vagy az Ördögkatlan Fesztivál szervezői is futottak a mezőnyben. Élete első egyéni maratonját futotta Csőre Gábor (Vígszínház), Zöld Csaba (József Attila Színház), a tizenkettediket Rikker Marika (Operettszínház). A felfokozott érdeklődésben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy olyan speciális jótékonysági célt találtunk művészbarátaink számára, ami megérintette őket. Ugyanis Fut a színház stafétái által befizetett jótékonysági nevezési díjjal a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjének újjáépítését támogatjuk.

22 csapat indult a Fut a színház kategóriában, amit végül a Vígszínház csapata nyert meg.

maratonfutas.hu