Maratoni csemege 3: A nők és a maratonfutás

Az ókori olimpiákon a hölgyek még a nézőtéren sem foglalhattak helyet. Bár harcos amazonokat már számon tartott az akkori történetírás is… Az újkori olimpiákon is meglehetősen sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a nők az atlétikában csak rövidebb távokon álljanak rajthoz. Aztán nem is az ötkarikás játékokon, hanem a pont ugyanolyan idős bostoni maratonon bukkant fel az első nő, aki úgy gondolta, hogy az ottani 25 mérföld nemcsak a férfiak kiváltsága.

1967-ben – amerikai szokás szerint, de igen taktikusan – valaki a K. V. Switzer nevet írta be a jelentkezési lapjára. Annak rendje és módja szerint meg is kapta a 261-es rajtszámot. A népes mezőnyben elvegyülve csak a táv harmadánál derült ki a turpisság: a keresztnevek nőt takarnak! Két rendező ki is szúrta Kathyt. Megpróbálták ugyan kiebrudalni, ám barátja Tom Miller és a körülötte futó gáláns férfiak megvédték. Így ő ért nőként először célba, bár nem ő volt az igazi úttörő.

A „valódi” első – igaz, inkognitóban – egy Roberta Gibb nevű hölgy volt. Ő már 1965-ben „Bobby Gibb” néven teljesen férfinak álcázva, rövidre vágott hajjal, 23 évesen 3 óra 21 perc 40 másodperces idővel a 124. helyen futott be körülbelül 500 célba érkező férfi között. Ezután is csak 1972-ben engedték meg ezen a versenyen a nők részvételét.

Magyarországon ugyanez év novemberében szinte szóról szóra lejátszódott a 67-es bostoni koreográfia. A csepeli maratonon alig akartak rajtszámot adni egy szőke hajú, filigrán hölgynek. Tököl felé őt is minden rendező ki akarta állítani. Aztán visszafelé ugyanők lelkesen biztatták. Az utolsó kilométeren szinte már mindenki jött segíteni. Ugyanis készült Európa legjobb női maratoni ideje. Monspart Saroltának – aki tájfutásban akkor már maradandót alkotott – sikerült: 2 óra 59 perc 53 másodperccel ért célba, az öreg kontinensen először 3 órán belül a hölgyek között!

Éppen ezért érdekes, hogy éppen az ötkarikás játékok kapui voltak legtovább zárva a maratonfutó hölgyek előtt. Egészen 1980-ig nem rendeztek ugyanis ezen a távon versenyt a szebbik nemnek. Az olimpiai mozgalom atyja, Couberin báró – bár korának modern gondolkodású férfijának tartották – igyekezett a szebbik nemet távoltartani a versenyektől. 1900-ban a második játékokon mindössze golfban és teniszben versenghettek a hölgyek, míg 1904-ben íjászattal, 1908-ban műkorcsolyázással és vitorlázással, 1912-ben úszással bűvöltek az olimpiák női számai. Bár az atlétikát a sportok királynőjének tartották, mégis csak lassan szivárogtak be a hölgyek az olimpiák atlétikai stadionjaiba.

Pedig már 1921. október 31-én megalapították a Nemzetközi Női Sportszövetséget, amely 1922-ben Párizsban, 1926-ban Göteborgban és 1930-ban kicsit éppen az ötkarikás ötlet alapján megrendezte a Női Világjátékokat. És mégis… 1984-ben szakította először át a női győztes – Joan Benoit – a „nagy olimpia” első női maratonjának célszalagját.

A női világcsúcs egyébként hasonlóan alakult, mint a férfiaké. 1985-ben a norvég Ingrid Kristiansen 2 óra 21 perc 06 másodperces idejét csak egy évtizeddel később tudták megdönteni. Először a kenyai Tegla Loroupe faragott belőle (1998 – Rotterdam: 2:20:47; 1999 – Berlin: 2:20:43), majd jött egy japán lány, Takahashi Naoko, aki mellesleg 2000-ben olimpiát nyert ezen a távon, és 2001. szeptember 30-án 2:19:46-ra javította a világcsúcsot. Egy héttel később, október 7-én Chicagóban egy kenyai futónő Catherine Ndereba még nála is gyorsabb volt! 2:18:47-es idejével úgy tűnt, hogy feladta leckét a többieknek. Ám a fejlődés töretlen, 2003-ban egy brit hölgy, Paula Radcliffe három perccel volt gyorsabb a London Maratonon, ahol ráadásul külön indítják a nőket, hogy ne segíthesse őket férfifutó az útvonalon – ez a csúcs a mai napig tartja magát.

Azt még nem tudjuk, mi vár a maratonra a következő évszázadban. A verseny azonban alapvető helyet foglal el minden futó gondolataiban, szerte a világon. Kihívása sok ezer embert mozgat meg nap mint nap, akiknek a 42,195 kilométer lefutása életük egyik nagy álma. Reméljük, hogy ez még sokáig így lesz!

Végezetül pedig álljon itt a 10 legjobb női maratoni befutóidő!