Szóval, hogy is volt ez a „this is SPÁRta” ? Hajnalok hajnalán indultunk Greff Katalinnal és Csaba Gyula Csabipontkom-mal, kb. napfelkeltekor már Pest határában voltunk:)
Gyors rajtcsomag felvétel, KV, átöltözés futónak, ismerősökkel találkozás, aztán besorakoztunk a rajtzónánkba.
Kb. itt tudatosodott, hogy most maratont kell futni, eddig nem törődtem vele, mégpedig egy olyan „önkísérlet” részeként, hogy nem volt konkrét edzésterv és felkészülés, azaz, ha azt vesszük, az egész élet egy edzésterv (?) – edzésnaplóm szerint igen.
Arra voltam kíváncsi, hogy lehet-e a maraton is egy olyan rutin, mint ahogyan mára az ember álmából felkeltve is bármikor lehoz egy két órán belüli félmaratont:)
Illetve, hogy belefér-e gyorsulás? A rajtban találkoztam végre Sipos Jánossal.:) A futás maga jó volt, jól esett, egy darabig:), azaz utólag belegondolva végig!
A Margitszigetig volt kellemes a hőmérséklet, még párás volt a levegő, így jó volt a hőérzet, nem tudott annyira tűzni a nap, aztán nagyon elkezdett melegedni, a pára felszállt, ennek ellenére az első félmaraton után sikerült fokozni a tempót úgy 30 km-ig, ez azt jelentette, hogy az egyre lassabb mezőny mellett az út napos oldalán folyamatosan mentem előre…
A lágymányosi fordítónál viszont már elszállt a pulzus, de úgy voltam vele, hogy akkora az eddig megnyert időből már linkeskedhetek:)
Jó volt a frissítés, ekkora tömeget ellátni komoly teljesítmény, rengeteg zenész, dobos, szurkolótábor (Bátortábor, Suhanj!) színesítette a rakpartokat (az idei Vivicitta-Wizzair-SPAR háromságban egyértelműen rakpart-túladagolást kaptam:)) Végig ettem/ittam az összes pontot.
Az utolsó három kilométeren sikerült megint jobb tempót futni, így az eddigi legjobb maratoni időmön úgy 20 percet javítottam.
Csabi előttem négy perccel, Katus utánam kettővel érkezett be (mindketten egyéni csúccsal), szóval együtt volt a győri Futóbarátok különítménye:)
Az időm 4:06:15. Idén áprilistól ez volt a hatodik maraton – vagy annál hosszabb futásom (két maraton, négy ultra).
Kitűnő szurkolók voltak mindenhol, szóval örömfutás volt, csak lehetett volna kicsit hűvösebb…na de, direkt nem húzódtam árnyékba, gondolva arra, hogy jövőre a Korinthosz 80-on sokkal melegebb lesz.:)
Jövőre ugyanitt!
