Már korábban is sokat gondolkozott a futáson, végül negyvenéves korában vágott neki az edzéseknek Ilyés László, aki alig egy évvel a kezdés után már első maratonját rajthoz is állt.
– Gyorsan, de fokozatosan emeltem a távot, hogy minél előbb teljesíteni tudjam a maratont. A táv elején nagy volt a tömeg, de egyenletes tempóban tudtam indulni, és ez kitartott a célig. Nagyon tetszettek a jelmezes futók, láttam például a spártai harcost, és két „sérültet”, aki egy infúziós állványt toltak maguk előtt az útvonalon, de elsősorban az a húszfős szurkolótábor tetszett, akik miattam látogattak ki az eső ellenére a Városligetbe.
